Új szabályok a munkába járással kapcsolatos költségtérítésben

Új szabályok a munkába járással kapcsolatos költségtérítésben

2010. május 1-jétől hatályát vesztette a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 78/1993. (V.12.) Korm. rendelet, s helyette a 39/2010.(II.26.) Korm. rendeletet kell alkalmazniuk azoknak a munkavállalóknak, valamint munkáltatóknak, akik e rendelet hatálya alá tartoznak. E rendelet alkalmazásában munkavállalónak kell tekinteni a magyar állampolgárt, valamint az EGT-állam polgárát.
A kormányrendelet értelmében a munkáltató köteles a munkavállaló munkába járással kapcsolatos utazási költségeit megtéríteni, egyrészt ha a munkavállaló lakóhelye és munkahelye nem azonos helységben van, másrészt, ha a közigazgatási határon belül a munkavégzés helye sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem érhető el. Az új szabályozás szerint a vasúton vagy buszon történő munkába járáshoz megvásárolt bérlet vagy II. osztályú menetjegy árának legalább 86 százalékát kell térítenie a munkáltatónak. A teljes árat is térítheti, még akkor is, ha a magánszemély I. osztályon, vagy Inter Cityvel utazik. Azonban már nemcsak a teljes árú, hanem a közforgalmú személyszállítási és utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV.25.) Korm. rendelet szerinti utazási kedvezménnyel csökkentett bérlet, vagy menetjegy árának 86 százalékát térítheti a munkáltató (pl: hallgatói jogviszony alapján igénybe vehető utazási kedvezmény, köztisztviselők 50 százalékos kedvezményre jogosító utalványa stb.). Meghatározásra került a hétvégi hazautazás fogalma is, amellyel kapcsolatos kifizetés havi 30 ezer forintban került maximálásra.
A saját gépjárművel történő munkába járás megtérítése abban az esetben nem minősül a munkavállalónál bevételnek, ha a személygépjármű használat a következő okok miatt valósul meg: a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés; a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést; ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni. A jogszabály már meghatározza, hogy mi minősül hosszú várakozásnak a rendelet értelmében. A költségtérítés mértéke közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forint. Az ezt meghaladó rész a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül.

A munkába járás költségtérítése a személyi jövedelemadó törvény vonatkozó rendelkezése alapján nem minősül bevételnek.
Nőtt az igénybe vehető közlekedési eszközök köre az új kormányrendelet értelmében. A belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmi vasút, a helyközi (távolsági) autóbuszjárat, az elővárosi busz mellet igénybe vehető a HÉV, a menetrend szerint közlekedő komp, valamint a rév és hazautazás esetén a repülőgép is.