Könyv-előzetes (Dr. Horváth Attila)
Címvariációk:
Fény-árnyék egy hivatásról- Életmetszetben
(Kultúrtörténeti emlékek, tények és történetek a „fordulat évétől” az ezredfordulóig)
Motiváció: Ahogy telik az idő, és szóba kerül az országban sok kollégával és másokkal is beszélgetve szakmai múltunk - érdekes és változatos eseményei, a velünk (és a velem) megtörténtek – többen is arra kapacitáltak, hogy ezeket meg kellene írni! Távolodva a régi eseményektől magam is gondoltam erre, de a közbejött dolgok ezt mindig hátráltatták.
A Szolnokiak Szolnokról, s a Durkó Mátyás Emlékkönyvébe írt visszaemlékezésem ismeretében – Dr. Kertész Róbert, a Megyei Damjanich Múzeum történész-régész igazgatója - javasolta, hogy ezeket a dolgokat – már korom miatt is - meg kellene mielőbb írni, mert sok olyan érdekes tény válhat ismertté, amelyet már az ő, 40-es generációja sem ismer.
A kiadvány, a mögöttünk álló két emberöltő politikai és kulturális fordulatokban gazdag időszakát tekinti át, s mindezek hatását a magyar közkultúrára és közvetítőire, ahogyan azt a szerző kortársként megélte szűkebb és tágabb pátriájában.
A gyermek- és ifjúkori, iskolai emlékek, az 50-es évek iskolán kívüli népművelése és ’56 lecsapódása egy Tisza menti településen, illetve a jászapáti gimnáziumban.
Ma már érdekes lehet az akkori népművelői pályaválasztás motívuma, a Népművelés c. tárgy országban elsőként induló egyetemi oktatásának kezdete 1956 szeptemberétől Debrecenben, az útkeresés komoly és olykor ma már megmosolyogtató buktatóival.
A tanulmány főképp a népművelési pálya társadalmi elfogadásával, országos intézményesülésével, sikereivel és bizonyítható eredményeivel foglalkozik, majd a 80-as években kezdődő, s a rendszerváltás után fölgyorsult erózióját és annak okait is elemzi párhuzamosan azzal, hogy hogyan élte át maga a szerző szakmai pályafutását egy olyan megyei közművelődési intézményben, amelyet pályakezdésekor, 1965-ben alapítottak és szüntettek meg 2000-ben…
A szerző elsősorban arra törekszik, hogy az általa ismert és megélt eseményeket a kapcsolódó népes szereplőgárdával, az érdekes, olykor már-már groteszkbe hajló korabeli történésekkel együtt – sajátos nézőpontból ugyan, de hitelesen és plasztikusan – mutassa be. Így ismerhetik meg tehát a mögöttünk lévő közel 60 esztendőt az olvasók, amelyre már a kortársak közül is egyre kevesebben emlékezhetnek, amelyet a jelenleg gyakorló pályatársak is áttételesen - inkább csak kultúrpolitikai, művelődéstörténeti jegyzeteikből - ismerhetnek.
Az igényes kiadást jellegzetes fotók, képek is segítenék. A megjelenéshez a pályázati források mellett a mecenatúra megnyerése is szükséges A költségek előteremtésének további lehetősége adódik a könyvet ismertető szórólapok potenciális érdeklődői körének megcélzásával; országos előjegyzéseket gyűjtve a könyv megrendeléséhez, s a kikalkulált könyv-eladási árból 1.000,-Ft-os kedvezményt adva az előfizetőknek. A megjelenést már 1000 Ft-tal támogatók is bekerülnek A könyv támogatói névjegyzékébe.
Tartalomjegyzék
Bevezető 4.
Gyermek és iskolás évek (1960-ig) 6.
A kőtelki iskoláskor a fordulat évétől a majdnem fordulat évéig 9.
A jászapáti gimnáziumban 16.
A pályakezdés indítékai és az egyetemi évek (1960-65) 18.
A közvetlen pályaválasztást eldöntő tényezők 29.
A pályakezdés és a népművelési szakma országos kiteljesedése (65-74) 30.
A téesz-népművelés „bezzeg megyéje” 32.
A martfűi Művelődési Ház 41.
A megyei-módszertani munka intézményesülése az országban és nálunk 42.
„Továbbképzéseink”és a megyei módszertan kezdetei a hőskorban 43.
Szakbizottságok – bázishelyek, avagy a játszóházi gyökerek 57.
A „Barátunk a számítógép” kiállítással korunkat is megelőztük 61.
A TNGY mint szakmatörténeti kuriózum 62.
A rádiós vetélkedők időszaka, amely gimnáziumi afféromat is feledtette 63.
Egy korai fölismerés a Pályaválasztási Tanácsadó Intézetben -„Az iskola takaróját is a családban varrják!” 64.
Intézeti ténykedésem rendőrségi utóélete 65.
Kitekintés a megye amatőr művészeti életére 1972-ben 66.
A népművelés iskolapótló funkciójától az ÁMK-ig 70.
Szolnok, a 900 éves város 75.
A közművelődési szakma legszebb évei (1974-1984)
Az előzményekről 77.
Az I. Országos Közművelődési Tanácskozás – Makovecz és a Jászkiséri Műv.ház 80.
Stratégiák, taktikák és helyünk a három „T” korszakában 82.
A „kirajzás”- Új kultúrafölfogás - Hol kezdődik a család kultúrája? 84.
Klub- csoport- közösség és a szociometriai módszer sikere a „Tiszánál” 84.
A közművelődési szakemberképzés dilemmái és megoldási kísérleteink 88.
Új kísérletek – mindennapok kultúrája a „Nyitott háztól” – a Családi klubig 92
A dac, mint motiváció - Doktori értekezésem és gondolatok a család kulturális jelentőségéről 94
Az új megyei központ átadása és beindítása 97.
Egy kis kitérő, de kapcsolódó gondolatok a vezetésről és a hatalomról 100.
Az új intézmény szervezeti kialakítása 101.
A hagyományos ismeretterjesztés megújítása 103.
Munkatervkészítés - Az ideológiai „fazonigazítás” gyakorlata 107.
A megyei hálózati-módszertani tevékenység főbb elemei az új intézményben Külföldi utak akkoriban, és az első japán út 114.
Az MNE megalakulása, tevékenysége és a 80-as évek szakmamegújíó törekvései 121.
Az első sikeres bérharcunk 126.
A Népművelők Házától a Malom Fogadóig 129.
Párt- és állami „megszólításaim” 132.
A lejtmenet tünetei és kísérletek a közművelődési tevékenység megújítására 1985-től 135.
Intézményünk a rendszerváltáskor 139.
A CXL törvény és a közművelődési szakfelügyelet 145.
A rendszerváltozás utáni sikerek és harcok az MMISZ-ben 148.
A kulturális turizmus „fölfedezése” 151.
Mozaikok az MMISZ vezetői időszakomból 154.
A Kultúra Közvetítők tanácskozása és egy krimi kezdete Jászberényben 158.
Aztán jött a munkaügyi per 166.
VI, Egy kis összegzés / Zárszó / a mával aktualizálva (2-3 oldal)
Arcképcsarnok (14 interjú, külön fejezetben vagy a szöveges részben)
Szemléltető, statisztikai táblák
Szponzorok – A könyv támogatóinak - névjegyzéke
Az Arcképcsarnokban szereplő személyek
+ Beke Pál, a Népművelési Intézet Művelődési Osztályának vezetője, a „Nyitott Ház” kísérletek elindítója az 1970-80-as években
Berecz Bernadett, a Szolnok Városi Tanács Művelődési Osztálya népművelési felügyelője az 1960-70-es években
Boros Lajos, a Szolnok Megyei Tanács Tervosztályának vezetője, majd a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Önkormányzat elnöke 1990-1994.
Czakó Jánosné, a Szolnok Megyei Tanács Népművelési Csoportvezetője, az MMIK igazgatója
Drucker Tibor, a Fővárosi Művelődési Ház, (FMH) első igazgatója, majd az MNE elnöke
Dr. Gyarmathy Kálmán, a debreceni Kölcsey Művelődési Központ igazgatója, a MNE első elnöke
Kerekes László, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közművelődési Főosztályvezető helyettese, majd vezető szakfelügyelő
Király István, a Magyar Népművelők Egyesületének volt titkára, a Kult-Turist Kft tulajdonos ügyvezető igazgatója
Dr. Koncz Gábor, népművelő- közgazdász,a Magyar Kultúra Alapítvány volt elnöke
Dr. Lengyel Márton, közgazdász, a Magyar Turizmus Egyesület létrehozója
Margittai Katalin, közművelődési szakértő, a Budapesti Művelődési Központ igazgatója
Széchenyi Kinga, a grófi ág Kőtelekre deportáltja, a Megbélyegzettek c. könyv szerzője
Vass Lajos, a Szolnok Megyei Tanács Művelődési Osztályvezető helyettese, később kulturális államtitkár
Vitányi Iván, szociológus, a Népművelési Intézet, majd a Magyar Művelődési Intézet igazgatója, 1990-től országgyűlési képviselő
Kedves Kolléga!
Aki nem ismerne, Horváth Attila Bessenyei- díjas népművelő és c. főiskolai docens vagyok. A Debreceni KLTE-n 1965-ben történelem – földrajz – népművelés szakon diplomáztam, majd 1965-ben Szolnokon, egy olyan megyei művelődési házban kezdtem a munkát, amelyet abban az évben alapítottak, és 2000-ben vele együtt szüntettek meg.
Közben sok mindennel - különösen a hagyományos népművelésen túli határterületekkel – foglalkoztam: a mindennapi kultúrával, a család kultúraközvetítő szerepével az 1970-es, majd a kulturális turizmussal az 1980-as években. Az előbbiből doktoráltam, s újdonságként a két témaösszegző könyvemet ki is adták.
A rendszerváltás előtt két ciklusban voltam választott alelnöke a MNE-nek, majd 2000-ig igazgatója a Szolnok Megyei Művelődési és Ifjúsági Szolgálatnak. Az országos szakmai szervezetekhez sok szállal kötődtem, részt vettem az 1997-es Kulturális tv. előkészítésében, Előadásaim, publikációim, felső-oktatási, közművelődési és idegenforgalmi szakértői, szakfelügyelői munkám révén sokan ismernek. A SZÍN-ben több cikkemet követően 2002-ben megjelent Román nyitány nyomán c. írásom – melyet angol nyelvre is lefordítottak - vezetett a MUOSZ tagsághoz.
Az utóbbi időben, többen is mondták, hogy a velem, velünk, s a szakmával történteket meg kellene írni, mert sok olyan érdekes tény válhat ismertté, amelyet már a minket követő generáció sem ismer. Publikációim alapján a Szolnoki Damjanich Megyei Múzeum korábbi, történész-régész igazgatója, dr. Kertész Róbert is több éve kapacitált erre.
A két könyvem után mára eljutottam egy egyéni, életmetszetből fakadó, szakmatörténeti összegzéshez, amely nem monografikus, nem teljességre törekvő, de kortárs résztvevőként esszészerűen bemutatja a népművelői pálya társadalmi elfogadásához, országos intézményesüléséhez, sikereihez és bizonyítható eredményeihez vezető utat, az általam is becsült személyiségeit s - afféle fény-árnyékként – a kudarcokat sem kerüli el. Arra törekedtem, hogy az eseményeket - a népes szereplőgárdával, az érdekes, olykor groteszkbe hajló történésekkel együtt – sajátos nézőpontból, de hitelesen és plasztikusan mutassam be.
Mert önerőből nem megy - a kiadáshoz kérek most támogatást!
2012 november 20-ig a könyv eladási árból 1000 Ft kedvezmény illeti az előfizetőket. Akik ugyaneddig 1000 Ft-tal támogatják a megjelenést, bekerülnek A könyv támogatói névjegyzékébe. A könyv tervezett ára 3000 Ft ,Megjelenés decemberben. A támogatást a MNE: 11701004-20089601 sz. számlára kérem a név és a helység feltüntetésével.
Szolnok, 2012. október 20. Üdvözlettel:
Dr. Horváth Attila
Translate
Keresés
Legfrissebb kép
Véletlenszerű kép
Navigáció
Bejelentkezés
Partnereink
