„Könyvzugi manók” a könyvtárban

 
            Egyszer volt, hol nem volt és még most áll „Jászberényzugban” egy mesebeli könyvtár. Tudom, hihetetlennek hangzik, de ebben a könyvtárban minden könyvtáros tündér. Mindig segítőkészek, mosolyognak, ötletesek, szerveznek, tanítanak gyermekeket, felnőtteket, ajánlanak, ám a munkájuk ennél sokkal összetettebb és nehezebb. A könyvtáros tündérek feladata nem csak ennyiből áll. Megrendelnek, katalogizálnak, digitalizálnak, leltároznak, minőség biztosítanak, álomszerű órákat tartanak a diákoknak, programokat szerveznek, rajzolnak, és folytathatnám még megannyi ügyes-bajos dolgukat, amit ők sohasem sorolnak fel, amikor mi könyvszeretők kérdezünk vagy kérünk Tőlük valamit. Mosollyal az arcukon szaladnak és segítenek. A programok sokszor estig is elhúzódnak, de akkor sem mutatják ki, hogy nyűgösek és mennének haza, az utolsó vendéggel is türelmesek, pedig Őket is várja otthon csöpp vagy éppen nagy gyermek és egy szerető társ.
           
            A szerteágazó feladatok mellett még mindig adnak nekünk magukból, könyvszeretetükből: A minap került a kezembe néhány tündér könyvtáros alkotása, „Könyvzugi manók” címmel. Nem csak engem ragadt magával az aranyos és okító mese, hanem kislányomat is. Az illusztrációk pedig együtt lélegeznek a történettel és kerek egésszé formálják a varázslatos házikó, a könyvtár, lakóinak munkáját. Felismertem Szakit, Nefelejcset, Sáfrányt, Pirinyót, Lillát, Mohát és Kelekótyát ….A többit olvassák el ! Úgy gondoltam, megosztom mindenkivel ezt az apró csodát, hogy ne csak a rossz hírek legyenek a hírek, hanem a csöndben meghúzódó építő jászberényi alkotások is. A manók történetének kisgazdái: Nagy Nikolett, Csáki Anita, Kunné Darók Anikó, Tóthné Sas Henriett, Verseginé Ujhelyi Petra, Csillik Katalin.    
           
            Természetesen a név szerint fel nem sorolt könyvtáros kismanók (akik éppen elmerültek a könyvtár nyújtotta egyéb teendőkben) nélkül nem jöhetett volna létre a könyvecske, így hát minden tündér könyvtárosnak köszönöm, köszönjük a gyerekek és felnőttek nevében. Ha felkeltettem érdeklődésüket, akkor keressék a „Könyvzugi manók” történetét városunk tündér könyvtárosainál, vagyis aki nem hiszi, járjon utána.
 
          Szeretettel és köszönettel:
          
  Utasi Hajnalka és Utasi Abigél Kincső
Mindne jog fenntartva! 2003 Jász Napló